Interjú Robert Schmiddel
Egyértelmű megbízás mindenkinek
Tegye újra egyszerűvé! Ennél egyszerűbben nem is lehetne összefoglalni az egész SIH fejlődési irányát. De mennyire egyszerű tudatosan egyszerűbbé, karcsúbbá és ezáltal hatékonyabbá tenni a folyamatokat az egyre összetettebbé váló munka világában? És vajon mindenki ugyanúgy értelmezi ezt az üzenetet? Erről személyesen Robert Schmidet kérdeztük. Íme egy részlet az interjúból:
„Csináld újra egyszerűvé!” Ez az Ön küldetése az alkalmazottai felé, Schmid úr. Másrészt a munka világa egyre összetettebbé válik. Mi ennek az oka?
Egy egyre összetettebb munka világában szakemberekre van szükségünk, akik hajlamosak – ha nem vigyázunk – mindent még bonyolultabbá tenni. Szabályozásokat alkotnak és szabványokat határoznak meg, amelyeket – ha részletesen megvizsgáljuk őket – nem lehet mind teljesíteni anélkül, hogy a gazdaság és a jólét tönkre ne menne.
Egy 2024. januári interjúban arról beszélsz, hogy „az irányítók más irányítókat irányítanak” – mi itt a baj?
Eltekintve attól, hogy ezt a fejleményt kényszernek tartom, a felelősség egyszerű áthárítását látom benne. Ki akar manapság felelősséget vállalni a saját tetteiért és döntéseiért? Sokkal könnyebb azt egy szakértőre, egy könyvvizsgálóra vagy az adatvédelmi felügyeleti hatóságra hárítani. Ha mindenki egyszerűen vállalná a rábízott felelősséget, mindenféle „felelősségáthárítási kísérlet” nélkül, akkor minden sokkal pragmatikusabb lenne.
Tudna esetleg egy konkrét példát mondani?
Természetesen sokan vannak. Vegyük csak az új ellátási láncról szóló törvényt. Már az a tény, hogy erre külön irányelv van, mutatja, hogy egy fontos témából milyen bonyolult konstrukciót lehet csinálni. És annak érdekében, hogy minden rendben legyen – és itt ismét a nem szeretett felelősségnél tartunk – ez az útmutató szakértői tippeket és mélyebb tartalmakra mutató linkeket is tartalmaz.
Mit szabályoz tulajdonképpen az ellátási láncról szóló törvény?
Szabályozza a vállalatok átvilágítási kötelezettségeit, és kötelezi őket az emberi jogok és a környezetvédelmi normák védelmére. A nap végén, mint sok más területen, „a csalók maradnak csalók”, és megtalálják a módját, hogy kikerüljék. A becsületesek viszont kétségbeesnek.
A jelenlegi osztrák KIM-rendelet is forró téma ebben a tekintetben. A hitelezési szabályok olyan szigorúak, hogy sokak számára álom marad a házépítés, pedig meglenne hozzá az induló tőke. Mi a véleménye erről?
Ha az állam diktálja a bankoknak, hogy hogyan nyújthatnak hitelt, és a felelős polgárok nem dönthetnek arról, hogy mennyi pénzt akarnak felvenni a törlesztőrészleteikhez, akkor csak egyetlen jelenségre tudok gondolni, ami mindent megmagyaráz: a felelősség áthárítására. A nyugati országok hajlamosak olyan dolgokat szabályozni, amelyeket nem kellene szabályozni. Szerencsére a KIM-rendeletet idén eltörlik, és nem hosszabbítják meg.
Megkérdőjelezi a szabályok hasznosságát, és azt javasolja, hogy az alkalmazottai is így tegyenek. Vállalkozásként mennyire hagyhatom figyelmen kívül a szabályokat?
Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az előírásokat. De minden egyes rendelkezést meg kell vizsgálnia, hogy „kötelező” vagy „lehet” rendelkezésről van-e szó. Az osztrákok és a németek hajlamosak az irányelveket kötelességnek tekinteni.
Automatizálás, digitalizálás, interfészkezelés – a vállalatoknak ma már számos eszköz áll rendelkezésükre, hogy megkönnyítsék a saját és ügyfeleik dolgát. Használják-e az ilyen eszközöket a SIH-nál, és mennyire fogadják el ezeket a dolgozók?
Kezdjük a digitalizáció témájával. Szükségünk van rá, és ma már nem tudunk meglenni nélküle, mert annyi mindent kérnek tőlünk – még egy statisztika, még egy grafikon. De itt is kritikus gondolkodásra van szükség. Miről is van szó valójában? Mi visz minket előbbre? Így tudunk redukálni azokra a feladatokra és eszközökre, amelyeknek valóban van értelme, és amelyek a jövőben is sikeressé tesznek minket.
A digitalizáció nem generációs kérdés is?
Természetesen ez generációs kérdés is. Fontos, hogy ötvözzük az öregek tapasztalatait, akik a digitalizáció nélkül is sikeresek lettek, a fiatalok ötleteivel. Ez megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a digitalizációt ne csak a digitalizálás kedvéért végezzük, hanem hogy ott vigyük előre, ahol annak értelme van.
„A dolgok csökkentése sokkal nehezebb, mint szabályokat alkotni.”
Ön a dolgok egyszerűsítésének híve. Mennyire egyszerű valójában?
Vegyünk egy példát a mindennapi életből. A dolgok az évek során felhalmozódnak. Felszedni őket könnyebb, mint eltakarítani. Ugyanez a helyzet a szakmai életben is. Tudatosan el kell tudni választani magunkat a témáktól, statisztikáktól és tevékenységektől, hogy hatékonyabban és koncentráltabban tudjunk dolgozni.
Az emberek szeretnek ragaszkodni a jól bevált mintákhoz. A folyamatok egyszerűsítése változást jelent. Mit kezdenek az Ön alkalmazottai a „Csináld újra egyszerűvé!” -vel?
Kezdjük az elején. Mert itt még mindig a legelején vagyunk, ahogyan más, mára a vállalati kultúránkban meghonosodott témák esetében is.
Pontosan milyen témákkal foglalkozik itt?
Jó példa erre a körforgásos gazdaság, azaz annak felismerése, hogy a hulladékanyagok újrahasznosítható anyagok is lehetnek. Kezdetben néhányan nagyot néztek ránk. Sok vállalatnál hónapokba, néha évekbe telik, mire mindenki felismeri egy innováció vagy egy új irány hasznosságát. Amikor egy idő után mindenki megértette, akkor kerül a gyakorlatba. Pontosan úgy, mint a körkörös gazdaság és az erőforrás-takarékosság a mi vállalatunknál. Tudjuk, hogy a Föld nyersanyagai végesek, és felelősen kell felhasználni őket, hogy a jövő generációi is jól élhessenek. Aki körültekintően bánik az erőforrásokkal, az nemcsak pénzt takarít meg, hanem a károsanyag-kibocsátást is csökkenti. Ez mindenki számára előnyös – és valódi befektetés a jövőbe. Azt is mondhatnám, hogy most már igazán jók vagyunk ebben. Természetesen ez az elfogadás nem fog egyik napról a másikra megtörténni.
Milyen gyakran veted fel a dolgok egyszerűsítésének kérdését a vállalatnál?
Újra és újra. Éppen a minap a karácsonyi ünnepségen. Persze a vezetőség részéről is kapunk csodálkozó tekinteteket, amikor azt mondjuk: „Ne törődjetek a normákkal!”. Ez persze merész leegyszerűsítése a felhívásunknak. A valóságban arról van szó, hogy megkérdőjelezzük a saját tetteinket. Akárcsak a szabályokról, amelyeket vakságból és megszokásból követünk. Az én megközelítésem a következő: kérjük, fontolja meg, hogy egy tevékenységnek van-e értelme. Ha nem hoz nekünk semmit, nézzük meg, hogy meg tudunk-e nélküle lenni.
Tehát visszatérünk a rendrakáshoz – van valami hasznos tippje?
A dolgok csökkentése sokkal nehezebb, mint a világra hozni őket. Az egyetlen dolog, amit itt tehetsz, az a rendszeres kérdezés gyakorlása. Ez az elmélet idővel bebizonyosodik. A kikérdezés újra lehetővé teszi a folyamatok egyszerűsítését. Mint mondtam, még mindig az elején vagyunk. A munkatársainknak először ki kell alakítaniuk egy olyan képet és hajlandóságot, hogy ne csak másokat, hanem mindenekelőtt saját magukat és a megtanult cselekvéseket kérdőjelezzék meg.
Ki jogosult arra, hogy megkönnyítse a dolgokat a SIH-nál? Ki tudja bizonyítani a változás lehetőségét? Minden egyes ember?
Igen, ez az én fellebbezésem. És minden egyes emberhez. Csak az a személy, aki valamit csinál, tudja a legjobban megítélni, hogyan kell azt leegyszerűsíteni. Egyértelmű üzenetem: ha úgy érzi, hogy valami értelmetlen, beszélje meg a felettesével. Ha a felettesed először hallani sem akar róla, akkor ne add fel azonnal, hanem folytasd tovább. Nem csinálunk értelmetlen dolgokat.
Az üzenet a felelősségvállalás ahelyett, hogy vakon tennénk a dolgokat. Milyen kérdéseket kellene tehát rendszeresen feltennie magának az alkalmazottainak?
Egy nagyon egyszerű, de újra és újra felmerülő kérdés: Miért van erre szükségünk?
Egy utolsó kérdés: „Make it simple again!” vagy röviden MISA. Jámbor kívánság vagy megélt valóság a SIH-nál?
Mindenekelőtt az a célom, hogy tudatosságot teremtsek, és arra ösztönözzek minden SIH-alkalmazottat, hogy rendszeresen kritikusan vizsgálja meg a dolgokat. Ne hagyja magát becsapni a feltételezett bonyolultsággal – nem minden, ami bonyolultnak tűnik, az automatikusan értelmes vagy intelligens. Bátorságot az egyszerűséghez! Tehát „Tegyük újra egyszerűvé!”, együtt!
